Társadalomfilozófia
A spirituális és az anyagi világ közötti harmónia megteremtésének módját az Ananda Marga az egyén belső és külső világa közötti egyensúlyban látja. Önvalónk feltárása, önmagunk megismerése, korunk szóhasználatával élve: az önmegvalósítás minden emberi lény alapvető, legfőbb kötelessége. De mindeközben nem feledkezhetünk meg társadalmi kötelezettségeinkről, szociális felelősségünkről, hisz a minket körülvevő világ is a Legfelső Lény egy része. A világegyetemet Õ hozott létre Önmagából és Önmagán belül. Így minden létező az Õ gyermeke, a kozmikus család egyenrangú tagja. A teremtményei iránt megnyilvánuló szeretetünk nem más, mint közvetetten az Õ iránta érzett szeretet. Társadalmi kötelezettségeink figyelmen kívül hagyása csak saját személyes fejlődésünket késlelteti és gátolja, mivel épp azt hagyjuk figyelmen kívül, amit el szeretnénk érni. Az Ananda Marga filozófiája szerint az életnek két oldala van: 1. elsődlegesen személyes (szubjektív) út, amely a 2. külvilághoz (objektivitáshoz) való hangolódással és annak az utunkhoz való igazításával járható. Ehhez két eszköz kínál: a meditációt, amely kitágítja az elmét és társadalmi önzetlen szolgálatot, amely nemesíti a lelket.
Az Ananda Marga társadalomfilozófiája az egyetemesség elvét vallja minden teremtmény - ember, állat és növény - testvériségét. „Csak az egyetemesség elve egységesítheti az emberiséget”, mivel a minden létező iránti szeretet csak akkor ébred fel bennünk, ha felismerjük a különbözőségekben meglévő azonosságot. Az Isten iránti szeretet a mindenre kierjedő szeretet, hisz minden Belőle keletkezett. A fejlődéshez mindenki számára egyenlő esélyt kell biztosítani. Az Ananda Marga egy olyan világot szorgalmaz és igyekszik a mga eszközeivel megvalósítani, ahol mindenki egységben, biztonságban és békében élhet.
„Az emberiség egy és oszthatatlan.
Ne próbáljátok meg megosztani.
Mindenkire úgy tekintsetek, mint a Legfelső Lény megtestesülésére.”